Hangszalagbénulás. Igencsak ijesztő lehet, ha hirtelen ezzel a szóval találkozik az ember, pláne, ha úgy, hogy épp őnéki van ez leírva az orvosi papírjában. Vagy ez: recurrens paresis. Ez pláne nem hangzik jobban.
Ijesztő, ijesztő, de mégsem muszáj, hogy ez így maradjon. És még ha így is marad, akkor sincsen nagy baj. Figyeljenek:
Mit várhatunk el, ha úgy adódott, hogy lebénult az egyik hangszalagunk?
Mint azt már korábban mondtam, jó eséllyel jobb lesz a hangunk, de ehhez arra is szükség van, hogy a kezünkbe vegyük az irányítást a gégénk felett és törődjünk vele (igen, ez nagyon fontos). A kitartó munkának meglesz az eredménye, hiszen a szervezetünk csodákat tud művelni ilyenkor.
Az egyik eredmény lehet az, hogy visszatér a hangszalag mozgása. Ez előfordul, nem is olyan ritkán, különösen vírusfertőzés okozta bénulások után. Ez elég megnyugtató megoldás.
Azonban azt, hogy ez bekövetkezik-e kívülről nem tudjuk megmondani, attól függ, hogy a hangszalagmozgató ideg mennyire károsodott: csak kicsit, vagy nagyon.
Viszont, ha nem tér vissza a mozgás, akkor sincs ok ijedelemre.
Most kiderül, mire képes a hangszalag
És most nem a nem mozgóról beszélek, hanem az érintetlenről. Mert eddig azt tanulta meg, hogy mikor hangot kell adni, akkor középre kell menni. Ezt begyakorolta már jó pár milliárdnyiszor, mindannyiszor, ahányszor csak erre lehetősége adódott.
Most viszont nem találkozik a párjával. 🙁
De semmi vész! Mert itt jön a megoldás! 🙂
Mindjárt elmondom….
Még lejjebb, mindjárt…
Ez újra az az ábra, amit már mutattam itt, de belerajzoltam egy új megoldást is. Nézzék:
Az ötödik valamin látszik, hogy
a jól mozgó hangszalag átlendül a nem mozgó párjához, és így találkoznak
Így jobb zárás jön létre, közelebb ér egymáshoz a két part, és kevesebb levegő megy el pocsékba és tisztább lesz a hang. Mára ennyit. A következő részben elmondom, hogy is megy ez, és mit kell érte tenni. Ágyő!